hogy minden testvérben egy kicsit benne van a Káin és Ábel. Persze nem mindig és van, hogy mélyen, de az élet során egyszer egyszer előtör. Mikor mi voltunk gyerekek, akkor anyu időnként részrehajló volt velem. Ez már akkor sem volt jó, s talán ezért történt az, hogy amikor a lányaim egyike rosszul viselkedett, a büntetés kollektív volt. Azt mondtam, nem fogok nyomozni, hogy ki kezdte és miért. Így a lányaim között jó a viszony. De a fiúk !!!!! Ölik egymást. Andi főleg a nagyobbra szól rá. Akkor mégsem volt jó a példa?!?!?!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Én is a kollektív büntetés mellett vagyok. Nem érdekel, ki kezdte, együtt csinálták akkor is. (Remélem, megengeded, h. kommenteljek nálad.)
VálaszTörlésA fiaimnak meg talán az lesz emlék, h. mindenki szorult, amikor egy csinált marhaságot. És igen, az ember hamarabb szól rá a nagyobbra, mint a kicsire, pedig a kicsi is tud már gazemberkedni. Nehéz ügy. :)
Arzénka nagyon örültem, hogy irtál! Nagyon érdekel a véleményed, és az írásaidat nagyon szeretem.
VálaszTörlésItt örömködtem, hogy írtál, közben még azt is akartam írni, hogy én a fent leirtak miatt azért csináltam, hogy inkább rám haragudjanak, de egymással egységfrontot tudjanak alkotni. Ha hiszed,ha nem, a nővéremben még mindig benne van a tüske, pedig már nem vagyunk mai csirkék!
VálaszTörlésAmúgy hihetetlen, h. az ember mikre nem emlékszik gyerekkorából! Aztán meg jól kiderül, h. a másik nem is emlékszik rá, közben meg már kész kaktusszá fejlődött a másikban a tüske.
VálaszTörlésÉn is úgy gondolom, inkább együtt én rám, mint külön-külön egymásra haragudjanak.